A viking korszak a történelem rejtélyekkel és legendákkal övezett korszaka, és a róla tudható dolgok nagy része az évek során felfedezett leletek alapján készült. A közelmúltban egy norvég temetkezési halom talajradarelemzése elképesztő felfedezést tárt fel: egy hajótemetés maradványait.
A csodálatos, 20 méter hosszú viking hajót régészek fedezték fel a nyugat-norvégiai Karmøyben található Salhushaugen síremlék ásatásai során. Kezdetben a halmot üresnek hitték, de ez az úttörő felfedezés mindent megváltoztatott. Ez az izgalmas lelet új megvilágításba helyezi a viking temetkezéseket és a túlvilággal kapcsolatos hiedelmeiket.
A halmot több mint egy évszázaddal ezelőtt először Haakon Shetelig régész vizsgálta, de az akkori ásatások nem mutattak bizonyítékot arra, hogy egy hajót in situ temettek volna el. Shetelig korábban feltárt egy gazdag viking hajósírt a közelben, ahol Grønhaugskipet is megtalálták, valamint 1904-ben feltárta a híres Oseberg hajót – a világ legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt viking hajóját. Salshaugenben mindössze 15 fa ásót és néhány nyílhegy.
A Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának munkatársa, Håkon Reiersen régész szerint Haakon Shetelig nagyot csalódott, hogy a halmot nem vizsgálták tovább. Kiderült azonban, hogy Shetelig egyszerűen nem ásott elég mélyre.
Körülbelül egy évvel korábban, 2022 júniusában a régészek úgy döntöttek, hogy földbehatoló radarral, más néven georadarral átkutatják a területet – egy olyan eszközzel, amely rádióhullámok segítségével feltérképezi, mi található a föld felszíne alatt. És lám, ott volt egy viking hajó körvonala.
A régészek úgy döntöttek, hogy titokban tartják felfedezésüket, amíg be nem fejezik az ásatást és feltárást, és nagyobb bizonyosságot nem szereztek a leleteiket illetően. „A georadar jelei jól mutatják egy 20 méter hosszú hajó alakját. Elég széles, és az Oseberg hajóra emlékeztet” – mondja Reiersen.
Az Oseberg hajó körülbelül 22 méter hosszú és valamivel több mint 5 méter széles. Ezenkívül a hajóra emlékeztető jelek a halom közepén vannak elhelyezve, pontosan ott, ahol a temetkezési hajót helyezték el. Ez határozottan arra utal, hogy ez valóban a temetkezési hajó.
A hajó egy viking hajóra, a Storhaug-hajóra hasonlít, amelyet 1886-ban fedeztek fel Karmøyben. Ezt a felfedezést az ásatás egyéb leleteivel is összefüggésbe hozták.
– Shetelig talált egy nagy, kör alakú kőlapot Salhushaugenben, amely egyfajta áldozati oltár lehetett. Egy nagyon hasonló lapot találtak a Storhaug halomban is, és ez időben köti az új hajót a Storhaug hajóhoz” – mondja Reiersen.
Ennek a figyelemre méltó felfedezésnek köszönhetően Karmøy, amely több mint 3000 éve történelmi hatalmi központ volt Norvégia délnyugati partjain, ma már három viking hajó birtokában büszkélkedhet.
A Storhaug hajót i.sz. 770-re datálják – és tíz évvel később hajótemetésre használták. A Grønhaug hajót i.sz. 780-ra datálják – és 15 évvel később temették el. A legutóbbi kiegészítést, a Salhushaug hajót még nem erősítették meg és dátumozták, de a régészek azt feltételezik, hogy ez a hajó is a 700-as évek végéről való.
A régészek ellenőrző feltárást terveznek, hogy megvizsgálják a körülményeket, és esetleg pontosabb dátumot kapjanak. „Amit eddig láttunk, az csak a hajó alakja. Amikor kinyitjuk, azt tapasztalhatjuk, hogy a hajóból nem sok maradt meg, és ami megmaradt, az csupán lenyomat” – mondja Reiersen.
A régmúlt korszakban, jóval Shetelig ásatása előtt, a Salhushaug halom lenyűgöző kerülete megközelítőleg 50 méter, magassága pedig 5-6 méter volt. Bár nagy része az idők során csökkent, megmaradt egy fennsík, amelyet a halom leglenyűgözőbb elemének tartanak. Reiersen úgy véli, hogy a fennsíkon még mindig vannak feltáratlan leletek.
Reiersen szerint három viking hajósír Karmøyben arra utal, hogy ez volt a legkorábbi viking királyok lakhelye. Az osebergi és a gokstadi temetők, amelyek a híres viking hajók helyszínei, nagyjából egy évszázaddal ezelőtt kerültek elő, és körülbelül 834-re, illetve 900-ra datálták.
Reiersen kifejti, hogy nincs más olyan hajótemetkezési halom, amely meghaladja ennek a csillagképnek a nagyságát. Ez a sajátos hely volt a korai viking kor átalakuló fejlődésének központi csomópontja. Reiersen azt állítja, hogy a skandináv hajósírok hagyománya kezdetben itt alakult ki, majd az ország más területein is elterjedt.
Az ezen a területen uralkodó regionális királyok irányították a hajóforgalmat a nyugati parton. A hajók kénytelenek voltak áthajózni a szűk karmsundi szoroson az úgynevezett Nordvegen mentén – az észak felé vezető úton. Amiből az ország Norvégia neve is származik.
A három karmøyi viking hajóba eltemetett királyok hatalmas csoportot alkottak Norvégia azon részén, ahol a hatalom több ezer évig erős volt. A karmøy-i Avaldsnes faluban élt Harald Fairhair viking király, aki Norvégiát egyesítette 900 körül.
„A Storhaug halom az egyetlen viking kori sír Norvégiából, ahol arany kargyűrűt találtunk. Nem csak bárkit temettek el itt” – mondja Reiersen.
