A Föld becslések szerint körülbelül 4.54 milliárd (4,540 millió) éves, és története különböző geológiai időszakokra osztható olyan jelentős események alapján, mint a tömeges kihalás, a kontinensek kialakulása és az éghajlati változások. Ezt a felosztást geológiai időskálának nevezik, amely keretet ad a Föld múltjának megértéséhez és jövőjének előrejelzéséhez.
A. Eonotémek vagy eonok
A geológiai időskála legnagyobb felosztása az Eonothem, amely további négy korszakra oszlik: 1) Hadean, 2) Archean, 3) Proterozoikum és 4) Fanerozoikum. Ezután minden eon korszakokra (erathem) oszlik.
1. A Hadean Eon
A Hadean-korszakot, amely a Föld keletkezésétől körülbelül 4.6 milliárd évvel ezelőttig tartott, „sötét középkornak” tekintik, mivel ebből az időszakból nem állnak rendelkezésre jelentős geológiai bizonyítékok. Úgy tartják, hogy a Hadean eon idején a Föld gyakori ütközéseknek volt kitéve más égitestekkel, ami extrém vulkáni tevékenységet és a Hold kialakulását idézte elő.
2. Az archean Eon
Az archeuszi eon követte a Hadeust, és körülbelül 4 milliárdtól 2.5 milliárd évig tartott. Ez idő alatt a Föld geológiailag aktív volt, intenzív vulkánkitörésekkel, az első kontinensek kialakulásával és a primitív életformák megjelenésével. A legrégebbi ismert kőzetek, amelyek 3.8 milliárd évvel ezelőttre nyúlnak vissza, Nyugat-Grönlandon találhatók, és egyszerű mikrobák, úgynevezett stromatolitok jelenlétét tárják fel, amelyek az élet első bizonyítékai voltak a Földön.
Az Archean Eon négy korszakra oszlik:
2.1. Eoarche-korszak: 4-3.6 milliárd évvel ezelőtt
Ez idő alatt a Föld még a kialakulásának korai szakaszában volt, és jelentős geológiai és biológiai események zajlottak. Az Eoarcheanra jellemző a Föld legrégebbi ismert kőzeteinek kialakulása, köztük a kanadai Acasta Gneiss és a grönlandi Isua Greenstone Belt. Ezek a kőzetek fontos betekintést nyújtanak a földkérget formáló korai folyamatokba. Az Eoarchean korai életformák megjelenését is tapasztalták, bár valószínűleg egyszerűek és mikrobiális természetűek voltak. Összességében az eoarcheus egy kritikus időszakot jelent a Föld történetében, mivel megalapozta az élet fejlődését és a bonyolultabb geológiai jellemzők kialakulását.
2.2. Paleoarcheus korszak: 3.6-3.2 milliárd évvel ezelőtt.
Ez idő alatt a Föld szárazföldi tömegei még a kialakulásának korai szakaszában voltak, és a légkör oxigénhiányos volt. A földi élet főként egyszerű baktériumokból és mikroorganizmusokból állt. A paleoarcheumot a Föld legrégebbi kőzeteinek és ásványainak kialakulása jellemzi, köztük a dél-afrikai Barberton Greenstone Belt. Ez a korszak értékes betekintést nyújt bolygónk korai fejlődésébe és evolúciójába.
2.3. Mezoarcheusi korszak: 3.2-2.8 milliárd évvel ezelőtt
Ez idő alatt a földkéreg még kialakult, és jelentős tektonikus aktivitáson ment keresztül. Az első kontinensek elkezdtek felbukkanni, és az óceánokban olyan primitív életformák jelentek meg, mint a baktériumok és az archaeák. Forró és párás klímája, valamint a vulkáni tevékenység jelenléte és a Föld legrégebbi kőzeteinek kialakulása jellemzi.
2.4. Neoarcheus korszak: 2.8-2.5 milliárd évvel ezelőtt
Ez idő alatt a kontinensek stabilizálódni kezdtek, és nagyobb szárazföldi tömegeket alkottak. A neoarcheusok bonyolultabb életformák fejlődését is láthatták, beleértve a többsejtű szervezetek megjelenését is. Ezenkívül a légkör jelentős mennyiségű oxigént kezdett tartalmazni, megnyitva az utat az aerob organizmusok fejlődése előtt. Mindent összevetve, a neoarcheus egy döntő időszakot jelent a Föld történetében, és megalapozza a bolygó geológiájának és biológiájának jövőbeli fejlődését.
3. A proterozoikum Eon
A proterozoikum eonját, amely 2.5 milliárdtól 541 millió évig tartott, az életformák folyamatos fejlődése jellemzi, beleértve az összetettebb szervezetek, például algák és a korai többsejtű szervezetek megjelenését. Ebben az időszakban a szuperkontinensek, például a Rodinia kialakulása, valamint az oxigént termelő fotoszintetikus organizmusok tevékenysége következtében az oxigén megjelenése a légkörben.
A proterozoikus eon három korszakra oszlik:
3.1. Paleoproterozoikum korszak: 2.5-1.6 milliárd évvel ezelőtt
Ez idő alatt a Föld jelentős geológiai és biológiai változásokon ment keresztül. A Columbia szuperkontinens felbomlásnak indult, ami új kontinensek és óceánok kialakulásához vezetett. A légkör is jelentős átalakuláson ment keresztül, kialakult az oxigénben gazdag környezet, amely támogatja a komplex életformákat. Az ebből az időszakból származó fosszilis feljegyzések fontos betekintést nyújtanak az élet korai evolúciójába, beleértve a fotoszintetikus szervezetek és az első többsejtű szervezetek megjelenését. Összességében a paleoproterozoikum a Föld történetének kritikus időszaka volt, amely megalapozta az élet későbbi diverzifikációját a következő korszakokban.
3.2. Mezoproterozoikum korszak: 1.6-1 milliárd évvel ezelőtt
Ezt a korszakot jelentős geológiai és biológiai események jellemzik, köztük olyan fontos szuperkontinensek kialakulása, mint a Columbia, kiterjedt eljegesedések és a korai eukarióta szervezetek diverzifikációja. Ezt a korszakot a Föld történetében döntő jelentőségű időszaknak tekintik, mivel ez alapozta meg az összetett életformák kialakulását a következő korszakokban.
3.3. Neoproterozoikum korszak: 1 milliárdtól 538.8 millió évvel ezelőttig
Figyelemre méltó, hogy a hadeusi, archeuszi és proterozoikum, ezt a három eont együttesen prekambriumi korszaknak nevezik. Ez a legkorábbi és leghosszabb korszak, amely a Föld körülbelül 4.6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésétől a paleozoikum korszak kezdetéig (más szóval a fanerozoikum korszak kezdetéig) tart.
4. A fanerozoikum Eon
A fanerozoikum Eon körülbelül 541 millió évvel ezelőtt kezdődött és napjainkig tart. Három korszakra oszlik: paleozoikumra, mezozoikumra és kainozoikumra.
4.1. A paleozoikum korszaka
A paleozoikum korszak, amely 541-252 millió évvel ezelőtt tartott, az életformák gyors diverzifikációjáról ismert, beleértve a tengeri állatok felemelkedését, a szárazföldi növények megtelepedését, valamint a rovarok és a korai hüllők megjelenését. Ide tartozik a híres perm-triász tömeges kihalás is, amely az összes tengeri faj körülbelül 90%-át és a szárazföldi gerinces fajok 70%-át kiirtotta.
4.2. A mezozoikum korszak
A mezozoikum korszak, amelyet gyakran „a dinoszauruszok korának” neveznek, 252-66 millió évvel ezelőttig terjedt. Ez a korszak tanúja volt a dinoszauruszok dominanciájának a szárazföldön, valamint számos más élőlénycsoport, köztük emlősök, madarak és virágos növények megjelenésének és fejlődésének. A mezozoikumhoz tartozik egy másik jelentős kihalási esemény is, a kréta-paleogén kihalás, amely a nem madár dinoszauruszok pusztulásához és az emlősök domináns szárazföldi gerincesekké való felemelkedéséhez vezetett.
4.3. A kainozoikus korszak
A kainozoikum korszak körülbelül 66 millió évvel ezelőtt kezdődött és napjainkig tart. Jellemzője az emlősök diverzifikációja és dominanciája, beleértve a nagy emlősök, például az elefántok és a bálnák megjelenését. Az emberek evolúciója is ebbe a korszakba tartozik, a Homo sapiens megjelenése és fejlődése csak körülbelül 300,000 XNUMX évvel ezelőtt történt.
B. Korszakok, korszakok és korok
A geológiai időskála további felosztása érdekében minden fanerozoikum korszakot periódusokra (rendszerekre) osztanak fel, amelyeket tovább osztanak korszakokra (sorozatokra), majd korokra (szakaszokra).
A paleozoikum korszakai
A paleozoikus korszakot, amely körülbelül 541 millió évvel ezelőtt kezdődik és 252 millió évig tart, gyakran a „gerinctelenek korának” nevezik, és a következő időszakokból áll:
- Kambrium időszak: A „kambriumi robbanásról” ismert, amely az életformák gyors diverzifikációját jelentette, beleértve számos állati törzs első megjelenését.
- Ordovícius időszak: Jellemzője a tengeri gerinctelenek elszaporodása és a szárazföldi növények első megtelepedése.
- szilúr időszak: Ebben az időszakban az élet tovább fejlődött, és megjelentek az első állkapcsos halak.
- Devon korszak: Ezt az időszakot gyakran a „halak korának” nevezik, a halak diverzifikációja és az első tetrapodák megjelenése.
- karbon időszak: Nevezetes a hatalmas mocsarak kialakulásáról és az ezt követő széntelepek kialakulásáról.
- Permi időszak: Ez az időszak véget ér a paleozoikum korszakának, és a hüllők megjelenése és az emlősök első megjelenése jellemzi.
A mezozoikum korszakai
A mezozoikum korszak, amely 252 millió évvel ezelőttig 66 millió évvel ezelőttig tart, és a „hüllők koraként” ismert, a következő időszakokat foglalja magában:
- Triász időszak: Az élet lassan helyreállt a perm végén bekövetkezett tömeges kihalásból, az első dinoszauruszok és repülő hüllők evolúciójával.
- Jurassic időszak: Ez az időszak a dinoszauruszok dominanciájáról híres, beleértve a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatokat is.
- Kréta időszak: A mezozoikum korszak utolsó és utolsó időszakát a virágzó növények megjelenése, a dinoszauruszok diverzifikációja és az esetleges kihalási esemény jellemzi, amely kiirtotta a nem madár dinoszauruszokat.
Korszakok a kainozoikum korszakban
Amint azt korábban említettük, ez a jelenlegi korszak, amely 66 millió évvel ezelőttig tart napjainkig, amelyet gyakran „emlősök korának” neveznek. A következő időszakokra oszlik:
- Paleogén időszak: Ez az időszak magában foglalja a paleocén, eocén és oligocén korszakokat, amelyek során az emlősök változatossá váltak, és különféle formákra fejlődtek.
- Neogén időszak: Ez az időszak magában foglalja a miocén és a pliocén korszakot, és a modern emlősök felemelkedése és a korai hominidák megjelenése jellemzi.
- Negyedidőszak: A jelenlegi időszak, amely a jégkorszakokkal és a Homo sapiens megjelenésével jellemezhető pleisztocén korszakból, valamint a folyamatban lévő holocén korszakból áll, amely során az emberi civilizáció fejlődött.
A fanerozoikum korszakának minden időszaka kisebb időegységekre, úgynevezett korszakokra oszlik. Például a kainozoikus korszakon belül a korszakok közé tartozik a paleocén, eocén, Oligocén, miocén, pliocén, Pleisztocénés holocén. Ezért a negyedidőszakot, amely a kainozoikum korszakához (és a fanerozoikum korszakhoz) tartozik, két korszak alkotja: a pleisztocén és a holocén.
A pleisztocén és a holocén korszak
A pleisztocén korszak és a holocén korszak két egymást követő időszak a Föld történetében.
A pleisztocén korszak körülbelül 2.6 millió évvel ezelőtttől körülbelül 11,700 XNUMX évig tartott. Ismétlődő eljegesedések jellemzik, ahol nagy területeket borítottak jégtáblák és gleccserek. Ezek az eljegesedések a tengerszint jelentős csökkenését okozták, és változásokat idéztek elő az éghajlati mintákban, ami számos faj kihalásához és újak kialakulásához vezetett. Ebben az időszakban jelentős megafaunák, például mamutok és kardfogú macskák kóboroltak a Földön. A pleisztocén korszakot jégkorszaknak is nevezik, mivel a maihoz képest hidegebb globális átlaghőmérséklet jellemezte.
A holocén korszak az utolsó jégkorszak után kezdődött, jelezve az átmenetet a melegebb, stabilabb éghajlat felé. Körülbelül 11,700 XNUMX évvel ezelőtt kezdődött és napjainkig tart. A holocént a gleccserek visszahúzódása, a tengerszint emelkedése és a modern ökoszisztémák kialakulása jellemzi. Ez az időszak magában foglalja az emberi civilizáció felemelkedését, beleértve a mezőgazdaság fejlődését és az írott történelem megjelenését.
Összességében a pleisztocén korszak jelentős környezeti változások és különféle fajok megjelenésének időszaka volt, míg a holocén korszak viszonylag stabil időszakot jelent a Homo sapiens dominanciájával és az ember által előidézett környezeti változásokkal.
A pleisztocén korszak további részekre oszlik Gelasian, calabriai, chibáni és a Tarantian/késő pleisztocén Korok. Míg a holocén korszak a grönlandi, Northgrippian és a Meghalayan (a jelenlegi kor) Korok.
Érdemes megemlíteni, hogy a fanerozoikum Eon a Föld tudományban a legtöbbet tanulmányozott időszaka, így a paleozoikum, a mezozoikum és a kainozoikum a legfontosabb korszakok közé tartozik.
Végső szavak
A geológiai időskálát folyamatosan finomítják és frissítik, ahogy új bizonyítékokat fedeznek fel és tanulmányoznak. A technológia fejlődése, valamint a kőzetek és kövületek pontos keltezésének képessége hozzájárult ahhoz, hogy megértsük a Föld történelmét. A geológiai időskála tanulmányozásával a tudósok hatalmas ismeretekre tehetnek szert azokról a folyamatokról és eseményekről, amelyek bolygónkat formálták, és előrejelzéseket készíthetnek a jövőjéről.
Megjegyzés: Hogy a cikk egyszerű, tömör és érthető legyen, nem írtunk a geológiai időskála minden részéről. Ha többet szeretne megtudni a geológiai idővonalakról, olvassa el ezt Wikipédia oldal.
