Ez a borostyán csapdába esett gekkó 54 millió éves, még mindig élőnek tűnik!

Ez a hihetetlen felfedezés rávilágít a gekkók jelentőségére az evolúcióban, és arra, hogy változatos alkalmazkodásaik hogyan tették őket a bolygó egyik legsikeresebb gyíkfajává.

Hihetetlen belegondolni, hogy egy 54 millió éve borostyánban rekedt kis gekkó tudományos kinyilatkoztatássá vált. A gekkó érintetlen állapotban való megkövesülése lehetőséget ad arra, hogy megértsük a több millió évvel ezelőtti gekkó viselkedését, anatómiáját és morfológiáját.

Ez a borostyánban rekedt gekkó 54 millió éves, még mindig élőnek tűnik! 1
Yantarogekko balticus, egy 54 millió éves, borostyáncsapdába esett gekkót találtak Oroszország északnyugati részén. © Aaron M. Bauer, a Villanova Egyetem Biológiai Tanszékéről, Wolfgang Bohme az Alexander Koenig Múzeumról és Wolfgang Weitschat a Hamburgi Egyetemről. / Igazságos használat

A felfedezést 2004-ben Aaron M. Bauer kutatók, a Villanova Egyetem Biológiai Tanszékéről, Wolfgang Bohme az Alexander Koenig Múzeumról és Wolfgang Weitschat a Hamburgi Egyetemről tették.

Ez a feltűnő kinyilatkoztatás bizonyítja bolygónk történelmének hihetetlen mélységét és összetettségét, kiemelve a folyamatos paleontológiai kutatás és feltárás fontosságát. Ahogy többet tárunk fel bolygónk múltjáról, értékes betekintést nyerünk a földi élet evolúciójába és fejlődésébe, ami lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük helyünket a minket körülvevő világban.

Kiterjedt tudományos elemzést követően a Kutatási papírok feltárta, hogy a kövület a kora eocén korszakhoz tartozik. Azok számára, akik nem ismerik ezt a geológiai időkeretet, az eocén korszakot vagy időszakot, amely 56-33.9 millió évvel ezelőtt tartott, a paleogén időszak második legnagyobb felosztása a modern kainozoikus korszakon belül.

Ez a borostyánban rekedt gekkó 54 millió éves, még mindig élőnek tűnik! 2
Kivonat Rudolph F. Zallinger „Az emlősök kora” című falfestményéből, amely eocén emlősök rekonstrukcióit mutatja be. Balról jobbra Pelycodus, egy korai főemlős; a ragadozó kreodont Oxyaena; Paramys, egy primitív rágcsáló; a nagy pantodont Coryphodon; valamint a korai perissodactyl Hyracotherium és Paleosyops. © Yale Egyetem / Igazságos használat

A kutatók szerint ez a gekkó a balti borostyán csapdájába esett, és Oroszország északnyugati részén fedezték fel. Azt állítják, hogy ez a kövület „a legrégebbi gekkonida gyík, amelyet több mint töredékes csontvázmaradvány képvisel. A példány számjegyei többnyire sértetlenek, és a karakterek egyedülálló kombinációját mutatják meg, amely egyetlen élő formában sem látható.”

A felfedezésből az is kiderült, hogy a szkennerek (az apró gekkó lábak) hasonlóak a jelenlegi gekkókban találhatóakhoz, és bebizonyították, hogy a korábban hittnél közel 20-30 millió évvel korábban volt jelen a gekkókban egy összetett ragasztórendszer.

Ez alapvetően azt jelenti, hogy a gekkók csaknem ennyi ideje élnek ezen a bolygón, és túlélték mindazt, amit a természet eléjük dobott a mai napig. Mennyire hihetetlen és furcsa ez egyszerre?


Miután elolvasta a borostyánban rekedt 54 millió éves gekkót, olvassa el a a történelem előtti polipok, amelyek a dinoszauruszok előtt léteztek.