Amanbaev, a kirgizisztáni Talas régióban található falu felfedezése közben három testvér rábukkant egy ősi szablya (hosszú és ívelt nehéz katonai kard éllel).
A leletet három testvér, Chyngyz, Abdylda és Kubat Muratbekov találta, valamint Nurdin Jumanaliev, akik aktívan részt vettek a régészetben. Három testvér az elmúlt évben mintegy 250 történelmi műtárgyat adományozott a múzeumi alapnak. Szijatbek Ibraliev, a Manas Ordo kirgiz nemzeti komplexum kutatója bejelentette az ősi szablya megtalálását.
4. június 2023-én Kirgizisztánban egy csodálatos középkori művészeti alkotás került elő, amely egyedülálló felfedezéssé tette Közép-Ázsiában. Rendkívüli kivitelezése és kifogástalan állapota az adott korszak kovácsmesterségének bizonyítéka volt.
Ez a különleges kardtípus először Iránban jelent meg a 12. században, majd egy ív mentén terjedt el Marokkótól Pakisztánig. Ívelt kialakítása az indo-iráni régióban talált „samshir” szablyákra emlékeztet, ami arra utal, hogy kapcsolata lehet egy muszlim országgal. A szablya több részből áll, beleértve a markolatot, a markolatot, a pengét és a védőburkolatot.
A samsír, amelyet az európaiak szablyának neveznek, Perzsia (Irán), Moghul India és Arábia lovasainak klasszikus hosszú kardja. Főleg a Strength and Dexterity technikával kompatibilis, és kiváló Fegyver azok számára, akik nagy ügyességgel rendelkeznek, akik hatékonyan hajtanak végre vágó támadásokat pörgetve. Ennek a szablyának vékony, ívelt pengéje jelentős hosszúságú; könnyű súlyú, mégis képes gyors, szeletelő ütéseket generálni, amelyek élességükről és halálosságukról ismertek.
A talált szablya méretei a következők:
- Hossza: 90 centiméter
- Tipp hossza: 3.5 cm
- Markolat hossza: 10.2 cm
- Kézvédő hossza: 12 centiméter
- Penge hossza: 77 centiméter
- Penge szélessége: 2.5 cm
A testvérek egy kis méretű, 5 cm átmérőjű fém olvasztására szolgáló edényt, valamint mindkét felületére arab nyelvű érmét tártak fel. Ezt a fajta valutát a 11. században használták Kirgizisztánban, miközben a Karakhanida állam kialakult.
Szijatbek Ibralijev azt állítja, hogy a fémek és érmék olvasztásához használt eszközök érmegyártó műhelyek jelenlétére utalnak a régióban.
Várhatóan a belátható jövőben további, ehhez hasonló kardok is előkerülhetnek a régióban, mivel ez újszerű távlatokat biztosít a régészeti feltáráshoz.
Miután elolvasta a Kirgizisztánban talált ősi szablyát, olvassa el a 1,600 éves démonölő megakardot tártak fel Japánban.