A Lynos-tó Kamerun északnyugati részén található, amely a „maar” (elárasztott vulkáni kráter) belsejében képződik. Ez egy nagyon mély tó, amely eléri a 208 méteres mélységet, és közepes magasságban, az Oku-hegy, egy inaktív vulkán lejtőjén található.
A vizeket a belsejében egy természetes vulkáni kőzetgát korlátozza; érdekes tény, hogy az alattuk lévő vulkáni eredetű kőzetek miatt dioxidban és szén-monoxidban gazdagok; ez a leglényegesebb információ az 1986-ban történt robbanás megértéséhez.
A Nyos -tó limnikus kitörése
21. augusztus 1986-én egy hatalmas csapás, az a Limnikus kitörés történt, ami egy hatalmas vízrobbanásból állt, aminek következtében a víz 100 méter magasra lövellt, ami egyfajta pusztító szökőárhoz vezetett. A több százezer tonna szén-monoxid és szén-dioxid gázok kibocsátása okozta ezt a robbanást.
Mint azt mindannyian tudjuk, ezek a gázok nehezebbek, mint a belélegzett levegő, ezért eljutottak Nyos közelében minden régióba, gyakorlatilag az összes oxigént eltávolítva.
A fehéren áttetsző szén-dioxid-felhő 160 láb magas volt, és 1.6 millió tonna szén-dioxid szabadult fel. A lenti falvakba ereszkedve a szén-dioxid mérgező szintje (6-8 százalék; a levegő CO2 normál mennyisége 0.04 százalék) azonnali eszméletvesztést és halált okozott. Egy pillanat alatt az emberek ettek és élték mindennapi életüket; a következő pillanatban már halottak voltak a padlón.
A robbanás egy órán belül közel 2,000 ember halálát okozta! Ezen kívül körülbelül 3,000 állatot öltek meg. Csak a magasabban élők maradtak túl.
A Nyos-tó illetékesei ennek következtében CO2-szórókat helyeztek a víz felszínére szörnyű és váratlan természeti csapás, megakadályozva, hogy több életet veszítsenek a gáz miatt.
Kitörés a Manoun-tónál
Az első halálos esemény a Manoun-tónál történt, amely két évvel az 1984-es Limnic kitörés előtt tört ki, és 37 embert és állatot ölt meg. Ritkábban lakott terület volt, így a károk korlátozottak és ellenőrzés alatt állnak.
Pontosan mi okozta a halálos Limnic kitörést?
Az események pontos oka azonban bizonytalan. A tudósok megállapították, hogy a limnikus kitörésekhez bizonyos feltételek szükségesek, amelyek csak ezekre a tavakra jellemzőek. Egyrészt a kameruni vulkáni vonalon találhatók – a Kamerun-hegy Afrika egyik legnagyobb vulkánja, és utoljára 2000 szeptemberében tört ki.
A tavak alatt egy nagy magmakamra is található, amely a vulkáni gázokat generálja, amelyek aztán a tavakba áramlanak.
Mivel a tavak olyan mélyek (a Nyos-tó több mint 200 méter mély, és meredek sziklák veszik körül), elegendő víznyomás van a gázok fenéken tartásához. És mivel az éghajlat trópusi, meleg hőmérséklettel egész évben, a tó vize nem keveredik úgy, mint a szezonális hőmérséklet, ami lehetővé tenné a gázok lassú felszabadulását az idő múlásával.
Ehelyett a helyzet egy üdítős dobozhoz hasonlít, amelyet megráztak és hirtelen kinyitottak, csak sokkal nagyobb és halálosabb méretben.
A tudósok még mindig nem tudják pontosan, mi váltotta ki a kitörést. Földrengés vagy vulkánkitörés történhetett a tó fenekén.
Lehetett egy-két földcsuszamlás, amely elmozdította a vizet a tó tetején, és lehetővé tette a gázok feláramlását az alján. Vagy az is előfordulhat, hogy napokkal a csapadék előtt annyira lehűtötte a tó felszínét, hogy felboruljon.